|
|
Programajánló Múzeum programajánló oldalak Kulturális on-line magazinok
Virtuális Múzeumok Virtuális Galériák Múzeumok a megyében
Kaposvári állandó ásványkiállítás |
|
Benkő Géza magánkiállítása (Kaposvár Rippl-Rónai utca) |
|
|
|
|
|
|
Kaposváron, a Rippl-Rónai u. 24. sz. alatt 1998. március 30-án, a Kaposvári Tavaszi Fesztivál zárónapján állandó ásványkiállítás nyílt. Jelenleg ez az első és egyetlen földtani témájú magán bemutató hely az országban, melynél a befogadó épület kizárólag e célra tervezték és építék. |
|
|
A kiállítás célja, hogy ásványokban és földtani képződményekben nem bővelkedő régió közepén az ásványok világában járatlant a "természet harmadik országával" megismertesse, sőt velük megkedveltesse azt. A kiállításnak szintén célja, hogy a természet- és környezetvédelem sürgősségét hangsúlyozza, s a műemlékekben, s egyéb látnivalókban nem dúskáló Kaposváron a hazai és külföldi idegenforgalom újabb támpontjává lehessen.
A kiállítás a jelenlegi és történelmi Magyarország fontosabb bányahelyeinek jellemző ásványait, ásványtársulásait mutatja be az érdeklődőknek, elhelyezve azt - összehasonlításképp - a világ "ásványtermésének" keretébe.
Az I. emeleti állandó kiállítást 11 nagyméretű vitrinszekrény, 3 nagy üvegvitrin, és 5 falifülke szolgálja, valamennyi saját halogén világítással. |
|
Mindegyik szekrényben vannak kabinet méretű, vagy látványos, a nagyközönség érdeklődésére számot tartó, és a gyűjtők, sőt szakemberek figyelmét is felkeltő ritka, vagy különleges megjelenésű, illetve esztétikai értékű darabok.
A több ezres magángyűjteménynek jelenleg 820, többnyire fennőtt kristályos ásványa látható itt. Közülük említésre méltóak a tatabányai mellitek, a sárospataki cinnabarit, a mátraszentimrei szfalerit, a nagylápafői greenockit, a recski halotrichit, tetraedrit, a gyöngyösoroszi cölesztin, fluoritok, ritka nagy kristályú antimonitok és ikerkristályos szfaleritek (="wurtzitok"), az erdőbényei ritka ametiszt és szaponitok, és a pompás rudabányai termésrezek (tömör, ágas-bogas, vázkristályos, dendrites), malachitok, kupritok, azuritok és goethitek. |
|
|
|
|
|
|
Tudománytörténeti jelentőségű a Fizély Sándor felsőbányai bányafőmérnök által 1913-ban ajándékozott faragott festett láda Felsőbánya látképével, 101 általa gyűjtött ásvánnyal, saját kezűleg írt lajstromával és aláírásával, köztük azzal a saját gyűjtésű fizélyittel (a kisbányai Makávé-telérből), az új magyar ritka ezüstásvánnyal, melyet ő fedezett fel, s ezért róla nevezték el ugyanezen év június 13-án az MTA rendes, nyilvános ülésén.
A jövőben a galérián időszaki kiállítások lesznek változatos földtani, ásványtani témakörökben (pl. magyarországi és külföldi csiszolatok, őslénytani stb.) saját és vendég kiállítók anyagából. Ízelítőül a jelenlegi kiállításban is láthatók már zairei malachit csiszolatok, illetve kövületek: magyarországi miocén levéllenyomat, faopálok és a góbi sivatagból származó Hypsolophodon (Dinoszaurusz) tojás. |
|
Nyitvatartás: Hétfőtől-Péntekig és Vasárnap: 14-18 ó.
Szombaton: Zárva
Tel.: 82/320-591
Hétfőtől-Péntekig és Vasárnap: 14-18 ó.Szombaton: Zárva 82/320-591 |
Természeti örökségünk |
|
A megye természeti értékeit bemutató kiállítás bevezetőjében Somogy megye földrajzi helyzetének, domborzatának ismertetése után annak földtörténeti kialakulásával ismerkedhetünk meg. Négy vitrinben mutatjuk be a földtörténeti korok jellemző kőzeteit és ősmaradványait. A folyosóról nyíló termekben Somogy legfontosabb természetes életközösségei, azok növény- és állatvilága tekinthető meg. Egy-egy nagyméretű, látványosan berendezett dioráma (életkép) mutatja be az egyes élőhelyek - az erdő, a tó, a láp, a homoki erdők és gyepek - élővilágát. A vitrinekben gerinctelen állatok mini életképeiben, préselt növényekben és rovarpreparátumokban gyönyörködhetünk. A gombák formagazdagsága, a lepkék pompás színvilága és a nagyméretű színes fotók megkapóak. Egy további teremben információt kaphatunk a környezetvédelem néhány aktuális helyi problémájáról. Végül a kiállításhoz egy audiovizuális terem is csatlakozik, ahol a somogyi növény- és állatritkaságok mellett természetfilmeket nézhetünk meg. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Somogy megye a Dunántúl legnagyobb megyéje, a Balatontól délre helyezkedik el. Területe: 6036 km2, földrajzilag a Dunántúli-dombsághoz tartozik. Állandó népessége 1998-ban 345 279 fő volt; átlagos népsűrűsége: 56 fő/km2. Természetes határai nyugaton a Zalai-dombvidék, keleten a Mezőföld és a Tolna-Baranyai-dombvidék, északon a Balaton és délen a Dráva. A somogyi táj a Dunántúli-dombság színes, változatos tájegyütteseinek keveréke. A domborzat, az éghajlat, a vízrajz stb. az átmenetet teremtő, elkülönítő és közvetítő hatása a középtájak és szomszédságuk között egyaránt megfigyelhető. A megye északkeleti része, Külső-Somogy lösszel fedett dombság. Itt északnyugat-délkeleti és erre merőleges völgyszerkezeti rendszer alakult ki. Itt található a megye legmagasabb pontja is, a Gyúgy-hát (311 m). |
|
|
A megye nyugati részén, a Balatontól egészen a Drávaig, Belső-Somogy homokos síksága húzódik, melyből csak a lösszel fedett Marcali-hát emelkedik ki. A megye keleti területén, a Kapos folyótól D-re a Zselici dombvidéket találjuk, melynek lankás hátai szinte egybeolvadnak a Mecsekkel. E tájhoz tartozik még a Balaton medencéje is, melynek nagy részét a tó foglalja el, míg máshol kiterjedt mocsár- és lápvilág (Kis-Balaton) jellemzi ezt a középtájat. |
|
|
|
|
|
Az átmenetiség az éghajlati viszonyokban is megmutatkozik. A szomszéd tájakhoz képest kiegyenlítettebb, viszonylag nedves, szubatlanti-szubmediterrán éghajlati jellegű terület, ahol a kelet-európai kontinentális hatás már elmosódottabban érvényesül. Az évi középhőmérséklet sokévi átlaga: 10-10,5 oC. Az évi csapadékösszege: 600-800 mm, mennyisége DNY-ÉK irányban csökken. A megye területét az aprólékosan tagolt felszín, a fejlett völgyhálózat és a nedves éghajlat miatt számtalan nagy és apró vízfolyás, tó, láp teszi felszíni vizekben gazdag vidékké. Itt található hazánk harmadik legnagyobb folyója, a Dráva, és Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton is. A lápok között a leghíresebb a Baláta-tó. Változatos a talajtakaró, túlnyomóan a barna erdőtalajok az uralkodóak. |
|
|
|
|
Állatföldrajzilag az Illyricum faunakörzethez, növényföldrajzilag a Praeillyricum flóratartományhoz sorolják. |
- vissza -
- vissza -
RIPPL-RÓNAI EMLÉKMÚZEUM ÉS MŰTEREM
|
|
|
|
7400 Kaposvár, Róma-hegy, Fő u. 10. Tel:+36-82-422-144 |
|
NYITVA TARTÁS: KEDD – VASÁRNAP: 10.00 – 15.00, HÉTFŐ SZÜNNAP |
|
Honlap |
- vissza -
SZENNAI SZABADTÉRI NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNY
|
|
|
|
7477 Szenna, Rákóczi u. 2. Telefon: +36-82-484-025 |
|
HONLAP |
- vissza -
KUNFFY LAJOS EMLÉKMÚZEUM
|
|
|
|
SOMOGYTÚR, Árpád u. 22. Tel.:+36-85-327-171 |
|
HONLAP |
- vissza -
József Attila Emlékmúzeum
|
|
|
|
Balatonszárszó, József Attila u. 7. Tel.: +36-84-701-010 |
|
HONLAP |
- vissza -
Noszlopy-kúria
|
|
|
|
Újvárfalva, Noszlopy u. 7. |
|
Nyitva tartás: 03.15. – 09.30.: 10–14 óráig, hétfő szünnap |
|
HONLAP |
- vissza -
Latinovits Zoltán Emlékkiállítás
|
|
|
|
Balatonszemes, Bajcsy-Zsilinszky u. 5. Tel.:+36-30-301-6733 |
|
Nyitvatartás: 04.01. – 10.31.: 10–12 és 14–18 /hétfő szünnap/ |
|
HONLAP |
- vissza -
|
Nyomtatás |
Ajánld az oldalt másoknak!
Minden jog fenntartva! 2005-2010 © Portal Internet Kft.
|
|
